Blog
Amikor nem bolond css-ről írok, vagy szenvedek a javascripttel, akkor a saját hülyeségeimről blogolok. Régi tartalom, a Wordpress blogomból importálva. Fogyasztásra nem ajánlom.
Növekedik a család
Újabb családtaggal növekedett a kicsiny számítógépes familiám. Lassan úgy érzem, hogy halmozom a dolgokat, pedig nem célom, nem is akartam soha nagy pc gyűjtő lenni. Pedig kívülről lehet soknak számít a 3 laptop, 1 működő asztali, egy félig működő asztali és egy internettable. Jah, meg van két telefonom is ugye.
Az eső nem a barátom
Fucking egy szombat. Eleve sűrű a nap, spejz, konyha kaparáson túl vagyunk, ebédelnénk, és délután meg folytatnánk. Ebéd közben beállítanak a 1,5 éve nem látott rokonok, jópofizás kínos kérdések, és wtf fej, hogy mi a faszt kerestek itt. Telefon csörög, szól az autószerelő, hogy 1-re vihetjük a Clio-t megnézi.
Negatív dolgok
Kicsit sok negatív dolog ért az utóbbi időben, mintha kb. zsákból öntenék felém ezeket a dolgokat, és nem tudnám megállítani.
És még mindig élek
Kicsi túl sok lesz a még élek post úgy érzem de tényleg ez van, időm nincs (lenne) kedvem van (nincs) blogolni, ezért ritkán csinálnom. Meg úgysem olvassa senki, de a saját szórakoztatásomra azért csinálom tovább.
Nokia, szeretem
Úgy volt, hogy első telefonom egy Nokia 3110 volt. Aki a generációmhoz tartozik, annak valószínűleg volt ilyen telefonja. Zömök, egyszerű, kiváló. Szerintem az egyik legsikeresebb terméke volt a Nokia-nak, de ez egyéni vélemény. Utána váltottam Sony J7-re. Na az király volt, egyedi voltam vele az tuti. Oldalsó görgő, nagyon szép csengőhangok. Imádtam. Aztán lettem szerelmes egy Nokia 6170-be, és beleugrottam. Rengeteg pénzt elbasztam rá, 60 ezer forintért vettem meg, évekkel ezelőtt. Már akkor sem volt egy csúcsmodell, de rohadt drága volt, és nagyon szép. Kellett. Ez kb. az egyetem elején lehetett, mert rémlik, hogy gólyatáborba még sony-val voltam, aztán hamarosan megvettem a Nokiát. Tehát úgy durván 4 éve lehetett hűséges társam. Egészen a múlt szombat reggelig. Kómásan hazaértem szombat reggel, és gyorsan ki akartam mosni pár ruhát, hogy megszáradjon. Köztük a farmert is. Bevágtam a mosógépbe, ott hagytam. Majd hallgatom, hogy furcsán kopog, de hát biztos a farmer. Majd 20perc múlva: Hol a telefon?. Rohanás, mosógép feltép, és szépen a víz közepén ott világít,pulzál a nokia. Agyvérzés. Külső kijelző össze vissza villog. Kikapom az akksit, sim kártyát, telefon gyorsan áttörölget, szárogat, kinyitom, víz a belső kijelző alatt, folyik a hangszóróból a víz. Na remek, ennek annyi. Pedig megfogadtam, hogy nem veszek új telefont. Napra kirak, szárogat. Mivel a héten még fontos hívásokat vártam, és nekem is létfontosságú volt a telefon muszáj volt, hogy vegyek egyet. Nagyon szart nem akartam, a jó Nokiák meg drágák (más márka nem jöhet szóba). Így végül kinéztem egy 5310-es, amelyet végül meg is vettem. És nagyon meg vagyok vele elégedve. Bár nagyon könnyű, nagyon vékony és így szokatlan de azt hiszem remek társ lehet belőle, ha vigyázok rá. Adtak hozzá külső hangszórót (WTF?!) meg 2gb-os sd kártyát (így már 3 sd kártyám van, remek), és egy jó minőségű fülhallgatót.